
Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat. Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.


Egri kirándulás alkalmával mindenképpen érdemes ellátogatni a Dobó István Vármúzeumba! A múzeummal kapcsolatos legfontosabb információk, nyitva tartás, jegyárak a vár honlapján érhetőek el: http://www.egrivar.hu/fooldal.
„Lőporfüst – kövek között” – Kazamata kiállítás

Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. A külső vár 1702-ben elpusztult, de a kaput ezután is használták és csak a XIX. század elején falazták be. A Setét-kaputól tovább haladva a földszinti Kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. A termek ma a vár gótikus székesegyházának építés történetét és a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot és várépítészetet bemutató interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállításoknak adnak otthont. A felső kaszárnya teremben egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel. A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át az 1570-es években épült földalatti járatrendszerbe jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták. A kiállítás ajánló videója megtekinthető itt és itt.
Fegyvermustra – Interaktív kiállítás a Péterváry-gyűjteményből

Új interaktív tárlat nyílt a Dobó-bástyában, melynek fókuszában a Péterváry-gyűjtemény Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében megvásárolt darabjai állnak, kiegészülve a Vármúzeum saját gyűjteményi anyagával. A kiállított fegyverek megújult formában várják a látogatókat. A gyűjtemény időben és térben is nagyon széles skálán mozog: a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett most a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. A kora újkort megelőző középkori, majd a 18-19. századi, és végül a Nagy Háborúban használt fegyverek bemutatásával pedig nagy történelmi távlatokban elhelyezve élhetjük át a fegyverek, a harcászat és a háborús konfliktusok mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Az egri vár története

A vár történetét Szent István király korától a Rákóczi-szabadságharcig bemutató kiállítás a gótikus püspöki palota emeletén kapott helyet. A látogató nyolc (reneszánsz kori) termen keresztül ismerheti meg a végvári élet mindennapjait, az 1552-es, híres török ostrom részleteit, majd az 1596-os végzetes csata következményeit és a törökök 91 évvel későbbi kiűzésének körülményeit. Az élményt makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és pirotechnikai elemek teszik teljessé.
Hősök terme

Az egri várkultusz ápolására szolgál a gótikus Püspöki Palota földszintjén található Hősök terme. 1965-ben helyezték el itt Dobó István vörös márvány síremlékének fedőlapját, mely a páncélba öltöztetett hős várkapitányt ábrázolja. A síremléket két oldalról hat, Kiss István szobrászművész által készített nagyméretű szobor veszi körül, melyek az 1552-es várvédelem szereplőit szimbolizálják: végvári katonákat, tiszteket, kovácsot és az egri nőket. A teremben lévő kőszarkofágok a gótikus székesegyház körül eltemetettek csontjait őrzik. A falon annak a 315 személynek a neve olvasható, akik az ostrom idején a várban tartózkodtak, s nevük fennmaradt.
Forrás: www.egrivar.hu